Nótár Ilona vagyok. Anyám lánya, két lány anyja. Cigány szívű, magyar lelkű, író ember. Pedagógus. Tanár. Kutató.

Nem írom le az önéletrajzom, majd tessék olvasni lejjebb. Már akit érdekel.

Hitvallásom van, és nem holmi híres idézetből fakad. Magamat idézem, mert én ástam elő magamból a szavakat, amiből medret vájtam magamnak. Abban szépen elfolyok. Patak vagyok, medret vályok magamnak ott is, ahol eddig sosem volt. Sokszor úttalan utakon vezet a sorsom, arctalan idegenek között, egyedül. Annyiszor mondták, hogy „naa azért ezt nekem már nem lehet”, meg „én ezt nem tudhatom”, „mert cigány vagyok”, hogy ez megtanított engem arra, hogy minderre képesnek érezzem magam, amire te, kedves Olvasó képesnek tartod magad. Köszönöm a leckét, hál’ az Égnek, gyorsan tanulok.

Siker? Elég alacsonyan – másoknak elképzelhetetlenül magason – húztam meg a határt: a forrás, melyben megmerítkezel adjon enyhet és játszódjál vele és benne, de semmiképp ne húzzon gátat az emberek között. Ha ez sikerül: megvagyok. Megpróbálom kitölteni a réseket, és hidat emelni az emberek között: Ember és Ember között. Ha azt kérded mi a munkám: hát ez. Tapasztok, kitöltöm a réseket. Ha kell tanítok gyerekeket, tiniket, felnőtteket, és idősebbeket. Játszok velük, komolykodok, kommunikálok, és kríziseket oldok fel, írogálok, takarítok, beszélgetek, sírok, nevetek, nevelek. Ölelek is.

Most is tanulok. Hivatásos segítő szeretnék lenni. Aki ezt a szakmát választja tudja mit jelent, annak nem kell magyaráznom, aki meg szót sem ért, csak semmirevaló butáskodásnak tartja úgyis a szavam. Csacskaság. Pillanatot nem fecsérlek arra, hogy meggyőzzem őt, mert nekem dolgom van, sok dolgom van: kitöltöm a réseket. Ha tudom.

Ezért írok történeteket. Nem valami szépeket. Mert hazug nem vagyok. Kétszínű sem vagyok: ezer színem van. Ezt írjátok az önéletrajzomba: a kisebbik lányom, Lili, aki az én hősöm azt mondta nekem: „Az életemben egy embert ismertem anya, aki soha nem volt kétszínű, és az te vagy.” Na ez a valami. A többi majd lesz valahogy.

Sok vagyok. Sokk. Szálka sok ember szemében. De nem vagyok több annál, amit látsz: nem játszok meg színeket és nem is tagadom el, hogy vannak színeim. Dolgozd fel: ez mind és semmi több: én vagyok.

Olvasgass ezen az oldalon, nézz bele egy nő ezer arcába. Ha jó mélyre nézel, esküszöm meglátod a te arcodat is valahol. Beleépítettelek. Nem baj, ha Férfi vagy, ember vagy, akár a Nő. Szólítva vagy.

Ez az oldal rólam szól, de remélem rólad is.

E-mail: notarilona@notarilona.com