Azért adom közre ezt a nyílt és egyben záró levelem, mert közérdekű és nem rólam, hanem mindenkiről szól.
Kérlek értsétek meg: a testszégyenítés bűn! Nem kövérezhettek le senkit kedvetekre, nem ítélkezhettek mások teste felett, ahogy jólesik. A szépség relatív. Ami az egyiknek tökéletes és esztétikus, a másik embernek undorító és túlzó. Inkább álljatok be azok közé, akik segítenek
abban, hogy a nők és a férfiak elfogadják a testüket és szeretetben éljenek magukkal. Ha így tesznek,- ha így teszünk – sokkal inkább késszé válunk arra, hogy tegyünk egészségünk megóvása érdekében, ösztönözve érezzük magunkat, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból. S végre ne azt a mocskot lássák a tükörben, amit tol rájuk a média, hanem azt a szépet, amit jelenthetnének önmaguknak és nekünk.
(Ez a Sarka Katának adott nem vágott verziós válaszlevelem.)
Már el is felejtettem a párperces tévés beszélgetésünk (hiszen még aznap kifejtettem a véleményem a blogomban), mire te egy héttel később tanácsadói segítséggel összehoztad a válaszodat. A blogom megjelenésével egy időben írtam is neked, mert ez így etikus, te azonban elfelejtettél szólni nekem, hogy rólam írsz. Az újságírói etika vagy csupán a tisztesség megkívánta volna hogy te is szólj.
Válaszolok neked és kérlek ezzel zárjuk is le, nyertél már éppen elég kattintást általam (ami, mint említetted: több százezer forint bevételt jelent neked!) kérlek a továbbiakban erre ne engem használj: nekem dolgoznom kell, saját életem van, amit nem a nethálószobámban élek.
1. Tévedés! mi nem „vékony kontra dagi” témában beszélgettünk! NEM, ez NEM a te testedről és az én testemről szól. Kata vedd már észre: ez a téma túlnő a személyeden.
2. Ne személyeskedj velem és nem vagyok celeb! Sem közszereplő, sem modell (hála az égnek!), ezért figyelj oda, mit írsz rólam: nem ócsárolhatsz kedvedre és nem vethetsz górcső alá nyílt fórumon, csak mert bántva érzed magad, vagy megsértődtél rám! És rajtam keresztül kérlek ne bántsd a gyönyörű, ámde nálad teltebb nőket, mert ez a testszégyenítés kategóriája, amit kikérek magunknak!
3. Lehetőségek?! Engem nem zavar, hogy napi egy vagy tíz órát tengeted az időd az edzőteremben (vagy bárhol), ez a te életed, jogod van hozzá. DE: ne feltételezd, hogy bárki hasonlóképp meg tudja tenni, amit te. MERT NEM TUDJA.
Szerinted például Tiszaburán hol lehet kapni paleo sütit? A karalábé, padlizsán… hús árban van azt tudtad? Akik havi 60-80 ezer forintot keresnek, ezt hogyan finanszírozzák? És tudtad, hogy a legtöbb létminimum alatt élő elhízott, túlsúlyos gyermek és felnőtt, nem a jólét miatt és a mozgás hiánya miatt, hanem a nagyon rossz minőségű, de egyetlen elérhető táplálék fogyasztása miatt lett molett? Zsíros kenyér, és szalonna – ez van, ha épp van. Mielőtt lekövéreznénk őket, és azt mondanánk rájuk, hogy elhanyagolják magukat, kérlek gondold végig még egyszer! Én hozzájuk járok tanítani, én ismerem az életüket. Ne érezzék már úgy, hogyha végre csokit ehetnek, hogy „bűnöznek”! Te jó ég!
4. Ideálkép?! Örülök, hogy a sport az életed fontos része, önmagában egészségesnek hangzik, de mint tudjuk, sem a modellélet nem épp az egészséges életmódjáról híres, sem a súlyos és a testre nagyon káros vízmegvonó és végsőkig hajszolt fitnesz-versenyek világa sem épp pozitív perspektíva a fiataloknak.
5. Egészség-szépség! Én azt tanítom, hogy a szépség belülről fakad és minden adottsággal együtt el kell fogadnunk magunk, szeretni kell a testünket. Bátorítom a fiatalokat a sportra, egészséges életre, és a hálára önmagukért. Elmondom, hogy a szépség nem a mellbőségük méretéből, csípőméretükből vagy a testzsír arányuktól függ.
Mert az ideális test az, amiben jól érezzük magunkat!
6. Önértékelés! Kata, te újabban felcsaptál pszichológusnak is? Kár lenne, mert a velem kapcsolatos diagnózisod: téves. Szeretem a testem, igazi nőnek érzem magam. Nem vagyok egy kifejezett szépségideál, sok hibám is van: de ez vagyok én: Nótár Ilona, és erre nagyon is büszke vagyok. Anyám lánya vagyok, Isten teremtménye vagyok, és sokat teszek azért, aki vagyok, és azért is, aki lenni szeretnék. Vállalom, és folyamatosan dolgozom magamon, külsőleg és belsőleg is. Magam miatt és a lányaim miatt teszem ezt. Kívánom, hogy te is érezz így: mert nagyon jó.
7. Bűn és bűnhődés?! Kérlek a műsorodban NE párosítsd az evést a bűntudattal („Vigyázat finom falatok/ íncsiklandó pillanatok következnek”), és semmiképp ne kösd a sütievést a bűnhöz („Néha lehet bűnözni, de akkor tudni kell hogyan tegyünk ellene…” (éheztetés, hánytatás..) Kérlek, figyelj oda milyen szavakat használsz!
8. Szakmai vélemény! Az országok, kultúrák, csoportok, egészen másként határozzák meg a szépségideált. Van ahol te egy szánni való, betegesen vékony, nem szexi képet megtestesítesz meg (csak tekintsd végig a brit kutatásokat!), és természetesen van olyan ország is bőven, ahol a hozzám hasonló testalkatúak túlnőnek az ideálison. Ezen ne vitázzunk. A szépség ennél sokkal több, ahogy fennebb már kifejtettem.
9. Kata, ne légy hipokrita! Ott voltál a tévé felvételen, tehát tudod, hogy egyáltalán nem akartam közös fotót! Katus Attila és a stáb unszolására engedtem, tekintve, hogy ez a protokoll…
Én ezennel lezárnám ezt a vitát, arra kérve téged ezt fogadd el. Kérlek, ne használd a nevem, ne utalj rám, ne vadássz további kattintást az én személyem segítségével, mert én nem játszom a színházadban.
Végezetül arra buzdítalak, légy toleráns, megértő, elfogadó, lényeglátó, empatikus és segítőkész – ez szükséges a szakmádhoz.