Nincs mire
Én annyira vagyok író, költő meg annyira sem, amennyire a cselekvést főnévvel keretezhetjük. Író vagyok, mert írok. Legyen ez maró…
Hétköznapi hősök vagyunk
Szeretek blogot írni. Önkifejezés, mellyel másokkal, akár teljesen idegenekkel is egy hullámhosszra kerülhetünk és átsegíthetjük egymást a különböző élethullámokon. Írni…
Örök szerelem
Már olyan rég írtam a lányaimról. Hihetetlenül gyorsan megnőttek. Hanna megver egészen 18 cm-rel, Lili 3 cm híján akkora,…
A naivság kora
Emlékszem. Pontosan emlékszem, hogy régen mennyire naiv voltam. Ha valaki a szemembe nézett s úgy hazudott, szentül elhittem minden…
Akiket szerintem érdemes olvasni: blogoljatok
Kedvesek, akik engem olvastok. Nem tudom átjön e a szavaimon mikor érzem magam superwomen-nek és kevésbé erősnek. A blogbejegyzéseim csak…
Bazi nagy roma lagzi
Drága blogolvasók, Utálom azokat a bejegyzéseket, amik rólam szólnak (persze mind rólam szól) és nem érzem mögötte a nektek szánt…
Hurrá optimizmus leszavazva
Ismeritek a félig tele félig üres pohár esetét? Mondjátok, ti nem lesztek halálosan idegesek, amikor azzal jönnek nektek, amikor épp…
Félszavak és a szilonaság
Nem unalmas az életem. Nem csak jó és nem csak rossz dolgok történnek velem. Dolgok Történnek. Velem. Sajnos nem tudom…
Érintések
Puskinnal a kezemben ringatóztam a 6-os villamoson. Lenyűgöz az 1800-as évek cári Oroszországa, ahol egyszerű törvényszerűségek irányítják az életet meg…
Az idő
Ha hiányzott a blogom valakinek: próbáltam írni. Az a fura, hogy van bennem szó, csak nem tudom, hogy fűzzem össze…
A mérleg két oldala – Start. 2 –
Summásat írni nem könnyű. Hiábavalóságot papírra vetni meg szinte bűn. Ha közreadok valamit, muszáj, hogy ne csak nekem és…