Nincs mire

„Egész életemben írtam. Számomra az írás nem csak lehetőség, hanem kényszer. Ha másnak nem kell, hát írok magamnak. De minden egyes írás megalkotása közben titkon azt remélem, hogy az olvasónak éppen annyi örömet jelent majd a mű olvasása, mint nekem annak megalkotása.” Nótár Ilona vagyok. Büszke vagyok a nevemre, mert az évek töltötték meg tartalommal: Cigány, ember, nő, anya vagyok. Engem a származásom segített abban, hogy erős Nő legyek, ne adjam fel, hanem higgyek és harcoljak az álmaimért. Mindig azt hallottam: „Neked nem szabad, nem lehet, nem vagy rá képes, túl sok, ne merd megtenni…” Egyedül Istenben láttam, hogy ő képesnek tart arra, hogy fussam a pályám. Mostanra sok minden megváltozott. Most azt kérdezik: Hogy bírod csinálni mindezt egyszerre? Gyermekeket nevelsz, tanítasz, tanulsz, önkénteskedsz, társasági életet élsz, mindennap főzöl, háztartást vezetsz…..” A válaszom nemes egyszerűséggel ennyi: NŐ és ANYA vagyok. Istentől különleges képességet kaptunk, hogy teljesítsük a felaataink. Ezzel a novelláscsokorral azoknak a Nőknek állítok ínycsiklandó szénhidrát dús csokoládé szobrot, akik halkan élik az életük, és némán válnak hősökké. Képesek arra, hogy a körülöttük élőkből boldog embereket varázsoljanak, s mindezt észrevétlen teszik. Szól a könyv azoknak a férfiaknak, akik soha nem is sejtették mennyire fáj nekünk, milyen nehéz, hogy olyan jól esik, meg mennyire kívántuk, és akartunk volna még egyet és megtennénk újra, mert várjuk…. Tizenhat nő, tizenhat történet. Ez a könyv titkos flörtre hív: ismerjük meg egymást még inkább! Ebben segítenek a könyvben szereplő Nők!